Miért válaszd a Debiant?

Köszönjük, hogy gondolsz arra, hogy esetleg Debian GNU/Linuxot használj. Ha még nem győztünk meg egészen, hogy miért érdemes megpróbálnod, gondold meg a következőket:

A saját felhasználói tartják karban
Ha valamit ki kell javítani, vagy fejleszteni kell, egyszerűen megcsináljuk.
Példátlan támogatottság
A levelezőlistákra küldött levelekre gyakran 15 percen belül (vagy hamarabb) érkezik válasz azoktól az emberektől, akik a rendszert fejlesztik. Hasonlítsd ezt össze a szokásos telefonos ügyfélszolgálattal: órákig telefonálhatsz csak azért, hogy olyan ember válaszát hallhasd, aki még ahhoz sem ismeri eléggé a rendszert, hogy egyáltalán megértse a kérdésedet.
Nem lennél egyedül a döntéseddel
A Debiant számos szervezet, illetve magánszemély használja. A Ki használ Debiant? oldalon megtekinthetők azok a szervezetek, amelyek rövid leírást küldtek arról, hogy hogyan és miért használnak Debiant.
A világ legjobb csomagkezelő rendszere
Eleged van abból, hogy egy program régebbi verzióival van tele a rendszered? Vagy hogy csak azért telepíts egy programot, hogy kiderüljön, hogy szoftverütközések miatt nem működik? A Debian robusztus csomagkezelő rendszere, a dpkg ezeket a problémákat megoldja.
Egyszerű telepítés
Ha úgy gondolod, hogy nehéz a GNU/Linuxot telepíteni, akkor mostanában nem próbálkoztál a Debiannal. Folyamatosan fejlesztjük a telepítőprogramot. Végigcsinálhatod a telepítést DOS alól, CD-ről, floppyról, sőt a hálózatról is.
Hihetetlen mennyiségű alkalmazás
A Debianhoz mintegy 18733 különböző program tartozik, és ezek mindegyike ingyenes. Ha van olyan vásárolt programod, ami GNU/Linux alatt fut, azt továbbra is használhatod - sőt, lehet hogy van debianos telepítője, ami automatikusan telepíti, és mindent beállít.
Egységes csomagok
A Debian az egységesített csomagjaival felülmúl minden más disztribúciót. Mivel minden szoftvert összehangolt csapatmunkában csomagolnak, nemcsak hogy minden csomag egy helyen található meg, hanem bizonyos lehetsz abban is, hogy minden problémát megoldottunk a bonyolult függőségekkel kapcsolatban. Noha úgy érezzük, hogy a deb formátum némi előnyökkel rendelkezik az rpm formátummal szemben, az egységes csomagok azok, amelyek a Debian rendszert robusztusabbá teszik.
Forráskód
Ha szoftverfejlesztő vagy, értékelni fogod, hogy fejlesztőeszközök és programozási nyelvek százait, és több milliónyi sor forráskódot tartalmaz az alaprendszer. Az alapdisztribúció összes szoftvere megfelel a Debian Free Software Guidelines (DFSG) elveinek. Ez annyit jelent, hogy szabadon felhasználhatod tanulásra vagy új szabad szoftverek részeként. Sok olyan fejlesztőeszköz és forráskód is van, ami használható üzleti forgalomba kerülő programok készítésére is.
Egyszerű frissítés
A csomagkezelő rendszerünknek köszönhetően az átállás a Debian egy újabb verziójára nagyon egyszerű: az apt-get update; apt-get dist-upgrade (vagy újabb kiadásokban az aptitude update; aptitude dist-upgrade) parancsok segítségével a frissítés elvégezhető CD-ről vagy a több mint 300 Debian-tükör egyikéről.
Hibakövető rendszer
A Debian hibakövető rendszere nyilvánosan elérhető. Mi nem próbáljuk titkolni, hogy egy program nem mindig úgy működik, ahogy a felhasználó szeretné. Bátorítjuk arra a felhasználókat, hogy jelezzék a hibákat, és értesítjük őket, ha a hibát megoldottuk. Ez a rendszer lehetővé teszi azt, hogy a Debiannal kapcsolatos problémákra gyorsan és becsületesen reagálhassunk.

Ha eddig nem GNU/Linuxot használtál, akkor lehet, hogy a következő előnyök is újdonságot jelentenek:

Stabilitás
Gyakran előfordul, hogy a gépek több mint egy évig működnek újraindítás nélkül. Sőt, még ekkor is csak az áramszolgáltatás hiánya, vagy a hardver cseréje miatt kell leállni. Vesd ezt össze azokkal a rendszerekkel, amik naponta többször összeomlanak.
Gyors és egyszerű memóriakezelés
Más operációs rendszerek lehet, hogy ugyanilyen gyorsak egy-két területen, de GNU/Linux alapú lévén a Debian összességében gyorsabb. Néha a Windows programok gyorsabban futnak egy GNU/linuxos emulátor alatt, mint a természetes környezetükben.
A legtöbb hardver meghajtóprogramját GNU/Linux-felhasználók írták, nem a forgalmazó
Bár emiatt az új hardverek nem támogatottak azonnal (és néhány hardver később sem), lehetővé válik a hardverek támogatása jóval azután is, hogy a gyártását és forgalmazását beszüntették. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szabad forráskódú meghajtóprogramok gyakran jobbak, mint a jogdíjasak.
Jó rendszerbiztonság
A Debian és a szabad szoftveres közösség kiemelt feladatának tartja, hogy a biztonsági hibák javításai gyorsan bekerüljenek a disztribúcióba. Gyakran néhány napon belül elérhetővé válnak a javított csomagok. A forráskód szabad elérhetősége lehetővé teszi, hogy a Debian biztonsági rendszerét minél többen tegyék próbára, megelőzve ezzel a gyenge biztonsági modellek alkalmazását. Ezen felül a legtöbb szabad szoftveres projekt rendelkezik kódértékelő rendszerrel, ami már korán megakadályozza, hogy potenciális biztonsági problémák bekerüljenek egy éles rendszerbe.
Biztonsági programok
Sokan nem tudják, hogy bármibe, amit a hálózaton küldenek, bele lehet olvasni bármely gépről, ami a küldő és a fogadó között van. A Debianhoz hozzátartozik a híres GPG (és PGP) program, melynek segítségével elektronikus leveleket lehet biztonságosabban küldeni, továbbá az ssh program lehetőséget ad arra, hogy biztonságos kapcsolatot építs ki olyan gépekkel, amiken szintén telepítve van az ssh.

Természetesen a Debian sem tökéletes. Főleg három terület ad okot panaszra:

"Hiányoznak a népszerű kereskedelmi szoftverek."

Az valóban igaz, hogy bizonyos népszerű programok nem léteznek GNU/Linux alá, viszont egyre több ezeket helyettesítő szoftver készül, amiket úgy terveztek, hogy a szóban forgó programok legjobb tulajdonságait magukban foglalják amellett, hogy szabad szoftverek.

Az irodai rendszerek (mint pl. a Word vagy az Excel) hiánya nem okozhat gondot, mivel a Debian három, teljesen szabad szoftverekből álló irodai programcsomagot tartalmaz, az OpenOffice-t, a KOffice-t és a GNOME Office-t.

Különféle "pénzes" irodai programcsomagok is léteznek: az Applixware (Anyware), a StarOffice, a Hancom Office, az Axene és egyebek.

Akiknek adatbáziskezelésre van szükségük, használhatják a két népszerű adatbáziskezelőt, a mySQL-t vagy a PostgreSQL-t. Az SAP DB, az Oracle, az Informix, az IBM DB2 és egyéb adatbáziskezelők is elérhetőek GNU/Linuxra.

Egyre nagyobb számban jelennek meg "pénzes" szoftverek GNU/Linuxra, ahogy egyre több vállalat fedezi fel a GNU/Linux erejét és a gyorsan növekvő felhasználói táborának teljesen kiaknázatlan piacát. (Mivel a GNU/Linux szabadon terjeszthető, az eladási számok alapján nem becsülhető meg a felhasználók száma. A legjobb becslések szerint a GNU/Linux 5% részesedéssel rendelkezik a piacon, ami 15 millió felhasználót jelentett 2001 elején.)

"A GNU/Linux nehezen konfigurálható."
Itt a konfigurációról van szó, és nem a telepítésről, amit sokan egyszerűbbnek találnak, mint a Windows telepítését. Sok hardverelem (pl. nyomtató) könnyen beállítható, és vannak olyan programok is, amikhez tartozik egy script, amit lépésről lépésre végigvezeti a felhasználót a konfiguráción. Ez a terület folyamatos fejlesztés alatt áll.
"Nem minden hardver támogatott."
Ezek főleg a nagyon új, nagyon régi, vagy a nagyon ritka hardverek. Azokkal is lehet probléma, amiknek valamilyen összetett meghajtóprogramra van szükségük, amit a gyártó csak Windows platformra készít el (pl. szoftvermodemek, laptop wifi eszközök). Ilyenkor általában elérhető olyan hardver is, ami ugyanazt tudja, de működik GNU/Linux alatt is. Néhány hardver azért nem támogatott, mert a gyártó nem teszi nyilvánossá az eszköz specifikációját. Ez a terület is folyamatos fejlesztés alatt áll.

Ha a fentiek sem győztek meg, gondold meg a következőt: az alacsony költség (mindössze a hálózati kapcsolat költsége), az egyszerű telepítés és a valódi multi-tasking könnyen megduplázhatja a termelékenységedet. Megérné nem megpróbálni?